Élet a realitás tükrében

A napokban olvastam egy cikket ezzel a témával kapcsolatban és mivel személyesen érint, reflektálnék rá egy-két gondolat erejéig. Nem tudom, hogy a cikk szerzője leült-e valakivel, bárkivel aki ilyen közegben nőtt fel és ma már felnőtt, aki tárgyilagosan tud beszélni a témáról, elkezdett egy olyan mély utazást, ami sokkal több fájdalommal jár, mint amit addigi léte során megtapasztalt. Nem hiszem…. Tovább »

Nem leszek népszerű a babaáruházak körében ez száz, és a tehetősebb anyák körében sem. A mai társadalmunkban ahol óriási különbségek vannak, ahol anyák marcangolják magukat versenyezve egymással, kinek milyen márkás ruciban feszeng a babája, vagy milyen szuper, egyébként kényelmetlen de vagyont érő babakocsiban tologatják őket, a másik oldal pedig erős lelkiismeret furdalással szemléli azt, ami neki… Tovább »

1976 tele volt s te talán szerelmes, talán. Sejtetted hogy az élet amely megfogant benned, mennyi mindent szeretne tőled kapni?  Tudtad?  Érezted?  18 éves voltál és megesett, ami mással is terhes lettél. Nem akartad, nem akartál, megértem, hisz múló románc volt csak a tiétek, mit az akkori társadalmi elvárások kovácsoltak házassággá és mama, aki öngyilkossággal zsarolt… Tovább »

Akik olvasták első posztomat, már képet kaptak arról, milyen felcseperedni teljes érzelmi sivárságban. Most a témát kicsit tovább göngyölöm… Amikor gyerek voltam, majd “lázadó” kamasz, a család szuperül elkönyvelt hisztisnek. Megbélyegeztek. Mert akárhogy is nézem, ez a jelző és viselkedésforma egyfajta negatív sztereotípia, nekem ebbe a kategóriába tartozik. Pedig rohadtul nem voltam az. Segélykiáltás volt… Tovább »